KKV-ék közbeszerzési részvételének elősegítéseVissza

„Gondolkozz először kicsiben!”

 

 A KKV-ék közbeszerzési részvételének elősegítése

 

A jogalkotó, felismerve az erre irányuló elvárásokat, illetve összhangban az európai trendekkel, az új közbeszerzési törvényben a kis- és középvállalkozások (KKV) közbeszerzési piacon való részvételének elősegítését kiemelt célként kezeli, magában a törvény szövegében a részletszabályok szintjén azonban nem igazán érhető utol ez a szándék, várhatóan a végrehajtási rendeletek változtatnak majd ezen. Az alábbiakban támpontokat kívánunk nyújtani, hogyan hozhatják az ajánlatkérők helyzetbe a KKV-kat a saját közbeszerzési eljárásaik során a törvény keretei között, kifejezett előírások hiányában is, hiszen sok esetben csak az ajánlatkérői szándékon múlik, hogy figyelemmel van-e a kiírás során a KKV-ék érdekeire is.

 

Az egyik legkomolyabb akadálya a KKV-ék részvételének a közbeszerzési eljárásokban, hogy az alkalmassági követelmények a kiírásokban túl szigorúak, kizárva így a dinamikusan fejlődő kisebb ajánlattevőket az eljárásból.

 

Ennek egyik ellenszere lehet az alkalmassági követelmények arányossá tétele, azaz például:

 

  • a pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat előnyben részesítése, szemben a beszámoló megkövetelésével;
  • az alkalmassági követelmények tekintetében a referenciaérték becsült érték alatti meghatározása;
  • a műszaki, szakmai alkalmasság körében csak egyetlen referencia megkövetelése az alkalmasság igazolására;
  • a kiírásban meghatározott szakemberigényt a beszerzés tárgya szerinti ténylegesen szükséges mértékhez igazítása;
  • a statisztikai állományi létszámra vonatkozó követelmény csak kifejezetten indokolt estben történő megkövetelése, és akkor is csak a ténylegesen szükséges mértékig.

 

Az előzőekben bemutatott gyakorlat az alkalmasság körében lehetővé teszi a KKV-ék széles körű részvételét a közbeszerzési eljárásokban, ugyanakkor csak olyan mértékben könnyít a részvételen, amely még összhangban van az ajánlatkérő megfelelő minőségű teljesítéshez fűződő érdekével.

 

Noha a közbeszerzési törvény régóta kötelezővé teszi az ajánlatkérők részére a részajánlattétel lehetőségének vizsgálatát – és ezt a szabályozást az új jogszabályi környezet is fenntartja - a gyakorlat azt mutatja, hogy az ajánlatkérők előszeretettel kerülik ki ezt az előírást, nagyobb tételben írva ki a beszerzési igényt, ellehetetlenítve ezzel a KKV-kat. Ennek a hibás gyakorlatnak az elkerülése érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy az ajánlatkérők a kiírás során fokozott figyelmet fordítsanak a részajánlattétel lehetőségének biztosítására. Itt megjegyeznénk, hogy kérdéses, hogyan hat a KKV-ék részvételére az a körülmény, hogy a jogalkotó szándékában áll az 1000 fő lakosságszám alatti önkormányzatok közbeszerzéseit, vagy azok egy részét központosítani, hiszen az új törvény felhatalmazást ad a rendeletalkotásra ebben a tárgyban. A problémát az jelenti, hogy a helyi KKV-éknak gyakran pontosan ezek az önkormányzati beszerzések jelentik a bevételeik jelentős forrását, míg a beszerzések központosítása pontosan a KKV-ék érdekeivel ellentétesen hat a gyakorlati tapasztalatok alapján.

 

Igen jelentős eljárási akadályt jelentenek a KKV-ék számára adott esetben a rendkívül drága dokumentációs árak. Erre a problémára megoldás lehet, ha az ajánlatkérő mérsékli a dokumentáció árát, vagy adott esetben az árat részenként határozza meg, és valóban csak az előállítással kapcsolatos költségeket számítja bele.

 

Az új közbeszerzési törvény számos ponton kívánja a KKV-ék közbeszerzési részvételét elősegíteni, ugyanakkor noha a törvény elfogadását megelőzően nagy hangsúlyt kapott a KKV-ék védelme, utóbb az csak a célok körébe került be, az alapelvek közé nem. Ebből a szempontból komoly problémát jelenthet a jogszabály szövegében utolérhető erős központosítási igény. Bizonyos termékek körében valóban egyszerűbbé teszi az ajánlatkérők számára a beszerzést a közbeszerzések központosítása, azonban nem szabad arról elfeledkezni, hogy mind a hazai, mind a mértékadó nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a széles körben alkalmazott központosítás egyrészt károsan hat a KKV-ék – különösen a helyi KKV-ék – érdekeire nézve, másrészt igen gyakran jelentősen drágább is, mint a hagyományos közbeszerzés. Álláspontunk szerint kifejezetten nem javallott az 1000 fő alatti települési önkormányzatok beszerzéseinek központosítása, mivel az rendkívül károsan hat a helyi KKV-ék helyzetére, mivel megfosztja őket a piacuk egy jelentős hányadától, ráadásul szinte lehetetlen feladat a rendkívül eltérő sajátosságokkal rendelkező települések igényeinek összehangolása egy központosított közbeszerzés keretein belül, mégis várhatóan ezen a téren is születni fog végrehajtási rendelet.

 

Fentiek ellenére, számos rendelkezés segíti a jövőben, így például a nemzeti rezsim keretei között, a 122. § alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás is alkalmazható amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás egybeszámított becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. Ilyenkor olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. Ugyancsak változtak a fenntartásra vonatkozó szabályok, elsősorban a KKV-ék érdekeiben, így a nemzeti rezsim keretei között az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a fentiek szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. Mint látható tehát, a jogalkotó bizonyos vonatkozásokban igyekezett a KKV-ék védelmét szem előtt tartani.

 

Az MKI mindig is kiemelt figyelmet szentelt az – elsősorban helyi – KKV-ék érdekei védelmének a közbeszerzési eljárások során. Minderre figyelemmel régóta együttműködünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK), elsősorban a KKV-ék érdekeit sértő közbeszerzési kiírások visszaszorítása érdekében az előzetes vitarendezési eljárások, és jogorvoslati eljárások során. Az MKI és a BKIK számos sikert könyvelhet el ezen a téren, az esetek többségében – ajánlattevői bejelentés alapján – sikerült az érintett ajánlatkérőket rávenni a versenysemleges, az egyenlő esélyekre is figyelemmel lévő kiírási feltételek alkalmazására.

 

További információ: kapcsolat@kozbeszerzesiintezet.hu

 

keresés

REGISZTRÁCIÓ, HÍRLEVÉL

 

Oldalainkon számos funkció és tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el.

REGISZTRÁLJON Ön is vagy IRATKOZZON FEL rendszeres HÍRLEVELÜNKRE!

 

Regisztrált partnereink, IDE KATTINTVA tudnak BELÉPNI.

 

Elfelejtette JELSZAVÁT?

SMART SPP program



A zöld közbeszerzési eljárások elterjedésének egyik legnagyobb akadálya az információhiány, amin tudunk segíteni.

A RÉSZLETEKET ITT TALÁLJA

Közbeszerzések lebonyolítása

©Copyright ABL Consulting és MKI. A www.kozbeszerzesiintezet.hu fejlécében látható fotó a Horvát Idegenforgalmi Közösség szíves engedélyével került felhasználásra, és a horvátországi Porer világítótornyot ábrázolja.